A Bonyhád feletti kálváriadombon álló temető kiemelkedő emléke az 1905 és 1907 között épült mauzóleum, ami már messziről uralja a tájat. Az Aigner Sándor tervezte kápolna Ermel-Vojnits Erzsébet, Perczel Mór '48-as honvédtábornok unokájának megbízásából épült. Az évtizedek során, ahogy annyi hasonló emlék, ez a sírkápolna is rendkívül rossz állapotba került, szinte erdő nőtt a tetőn, a beázások miatt a belső tér falfestései hatalmas felületeken tönkrementek. Az épített örökségét egyre inkább óvó város kormányzati és egyházi források bevonásával 2021–2022 között helyreállította a sírkápolnát, illetve a környező temetőrészt. A szakemberek előtt összetett feladat állt: noha az épület kis méretű, több szakterület, így fa-, fém- és festőrestaurátorok bevonására volt szükség. A mauzóleumot a látszat ellenére nem kő, hanem Zsolnay pirogránit burkolja, a gyár közreműködésével ezt is nagy felületen javítani, pótolni kellett. A kiemelkedő színvonalú munkáért és különösen a különböző szakágakat érintő restaurátori munkákért Bonyhád városa, illetve a felújítást végző szakemberek és művészek 2023-ban ICOMOS-díjban részesültek.

Szöveg: Szende András

Fotó: Kasier Ákos