A kincses város egyik leghangulatosabb utcájának végén áll az erdélyi reformáció jelképes épülete, a hatalmas méretű gótikus templom. Az eredeti kolostor a ferencesek számára épült Mátyás király rendelete szerint, az alapítás dátuma pontosan ismert: 1483. szeptember 9-e. Feltételezhető szerzetes építőmesteréhez, János testvérhez köthető a rend szegedi és nyírbátori temploma is. A reformáció után az 1550-es szászsebesi országgyűlés döntésének értelmében a ferenceseknek el kellett hagyniuk a várost. A tömeg ekkor megrohanta és lerombolta a kolostort. A templom évtizedekig kiégve állt, majd 1581-ben a katolikus fejedelem és lengyel király, Báthori István a jezsuitáknak adományozta. A vallásháborúk ezután sem kerülték el a templomot, a szerzeteseket többször elüldözték, végül a kérdést 1603. június 9-én úgy kívánták rendezni, hogy a templom boltozatait tudatosan bedöntötték. Az épület ezután ismét évtizedeken át romosan állt, mígnem I. Rákóczi György újjáépíttette és a reformátusoknak adta. Ez volt az európai építészettörténet egyik első, egy épület eredeti stílusát követő rekonstrukciós munkája. A fejedelem ugyanis jól látta, hogy a templomot gótikus boltozattal kell újjáépíteni. A stílus virágkora azonban már évszázadokkal azelőtt véget ért, így alig talált mestert, aki értett volna az akkora már elfeledett építésmódhoz. Hosszas keresés után, német kapcsolatai segítségével Poroszországból, Königsberg vidékéről hozatott kőműveseket, akik olasz építészek segítségével újraalkották a gótikus íveket. A templom ettől fogva az erdélyi református hitélet hagyományos központja, a református püspökök beiktatásának helyszíne lett. A belső elrendezés a reformált liturgiát követi, ennélfogva a hajóban áll az úrasztala, mellette pedig a templom legfőbb dísze, a különleges – erdélyi szász, itáliai, sőt oszmán motívumokat is magán viselő – 17. századi szószék. Szintén ebből az időszakból valók a falak előtt elhelyezett késő reneszánsz stallumok, melyekre hagyománnyá vált az erdélyi nemes családok tagjai halotti címertábláinak elhelyezése. A karzaton áll a remekműnek is beillő, hatalmas méretű barokk orgona. A puritán erdélyi reformátusok csak 1750-ben engedélyezték Isten házában a hangszer használatát, a kolozsváriak tizenöt évvel később építették fel az orgonát. 1904-ben a főbejárat előtt állították fel a prágai Szent György-szobor másolatát, amely mára elválaszthatatlanná vált a templom képétől. A magyar középkori szobrászat legbecsesebb alkotása, a Kolozsvári testvérek műve Nagy Lajos diplomáciai ajándékaként került a cseh fővárosba, hol máig megtekinthető. A kolozsvári Farkas utcai templomot részletes régészeti feltárás, falkutatás után 2014 és 2015 között újították fel. Ezt követte a szomszédos, úgynevezett Herepei-ház helyreállítása, ahol egy református ifjúsági központ kapott helyet. Az itteni feltárások során derült fény az épület középkori-reneszánsz eredetére, így a templom mellett egy újabb értékes műemlékkel gazdagodott a város.

Szöveg: Szende András

Fotó: Kaiser Ottó