A Magyar Szent Korona Országainak Vörös-kereszt Egylete 1900-ban vásárolta meg a budai Dísz téri telket. Hauszmann Alajos és veje, Hültl Dezső tervezte az eklektikus, szecessziós palotát, melynek különlegessége, hogy külön bejáratok szolgálták a székházat, illetve a felsőbb szinteken elhelyezett bérlakásokat. A díszlépcsőházat feltehetőleg Róth Miksa üvegmozaikja díszítette, az emeletek között lift ingázott, a lakásokban pedig villany- és gázvilágítás, valamint fürdőszoba is volt. A később a Külügyminisztériumnak helyet adó historizáló palota a II. világháború végéig a budai Várnegyed meghatározó eleme volt, mely még a háborús sérülései ellenére is megmenthető lett volna, de 1946-ban ideológiai okokból lebontották. A rekonstrukció az eredeti homlokzat és a reprezentatív helyiségek visszaállítását tűzte ki célul. A terveket archív fotók és régészeti feltárások alapján készítették. Az épület követi az eredeti eklektikus, ötszintes kialakítást, a belső udvar üveglefedésével pedig tágas átriumot alakítottak ki benne.

Szöveg: Ohmacht Petra

Fotó: Bujnovszky Tamás,Földházi Árpád