A pesti Duna-part látképének egyik leghangsúlyosabb eleme a Vigadó épülete. A török uralom után a fejlődésnek induló Pestre számos közintézmény került Budáról és Pozsonyból, ezért hamarosan szükségessé vált egy bálterem létrehozása. Így 1833-ban elkészült a Redoute Pollack Mihály tervezte, legendásan szép klasszicista épülete, bálok, koncertek és az 1848-as népképviseleti országgyűlés helyszíne.

Az épületet Buda ostroma idején Heinrich Hentzi osztrák vezérőrnagy a pesti Duna-sorral együtt szétlövette. A kiégett báltermet végül nem állították helyre, hanem új vigadó építését határozták el. A megváltozott korstílusnak megfelelően már nem klasszicista, hanem romantikus, vagyis a bizánci, középkori nyugat-európai, sőt magyarosnak vélt motívumokat szabadon értelmező tervet készített a Helytartótanács által felkért építész, Feszl Frigyes. A munkákat 1860-ban kezdték meg, az ünnepélyes avató bált 1865. január 15-én tartották. Az épületben az emeleten hatalmas koncert-, illetve bálterem és ahhoz kapcsolódó kamaratermek kaptak helyet, míg a földszinten üzletek és étterem várta a vendégeket. Az impozáns előcsarnokot és az onnan induló díszlépcsőházat Lotz Károly, Than Mór és Wagner Sándor magyar regéket ábrázoló festményei díszítik: Árgírus királyfi és Tündér Ilona meséje látható a díszlépcső felett, oldalt allegorikus nőalakokkal. Az Északi teremben az Attila lakomája, valamint a Mátyás legyőzi Holubárt című alkotások kaptak helyet, ezek azonban a második világháború során elpusztultak. A homlokzaton, a nagyterem hatalmas ablakai előtt a különböző táncokat – menüett, csárdás, fandangó, polonéz – bemutató szobrok állnak. A második világháború során súlyos károkat szenvedett Vigadó épületében 1968-ban felújítási és átalakítási munkálatok kezdődtek, és majd csak 1980-ban nyílt meg újra. 2004-ben leromlott állapota miatt bezárták, ekkor kezdődött el külső felújítása, 2006-ig Kralovánszky Réka és Szabó Zoltán, majd koncepcióváltás miatt 2008-tól Fehérváry Rudolf tervei alapján. 2013-ban az épület a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába került, és állami beruházás keretein belül elindulhatott a teljes rendbehozatal, amely 2014-ben fejeződött be. A munkák során az 1980-as években meglehetősen tarkára festett belső terek visszakapták eredeti színeiket, a nagyterem elpusztult mennyezetét, illetve az elfalazott földszinti keresztfolyosót rekonstruálták. A történeti dísztereket számos, kortárs kialakítású kiállító- és rendezvénytér egészíti ki, ahol Gothárd Erzsébet belsőépítész romantikus, 19. századi ihletésű berendezései láthatók. Az épület, ahogy egykor, ma is multifunkcionális: koncerteknek, báloknak, kiállításoknak és egyéb rendezvényeknek ad otthont.

Szöveg: Baldavári Eszter

Fotó: Földházi Árpád