Szlovákiában, a határhoz közel, a Sajó bal partján fekszik az egykori Gombaszög nevű település pálos kolostorának romja. A Gömör-vidéki, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, gótikus templom volt a középkori Magyar Királyság legészakibb pálos birtoka.

A Gombaszögi Szűz Mária pálos kolostort a 14. században alapították. A templom kegyúri jogát a Csetneki és a Bebek család is a magáénak tulajdonította, évszázadokon keresztül vetélkedtek a címért, és mindkét család jelentős adományokkal látta el az itt élő pálos közösséget. A kolostor jelentősége így növekedett, és a templom egyre gazdagodott, egészen a 16. század közepéig. A Bebek család tagjai, akik a középkor végére megszilárdították befolyásukat a kolostor felett, végül protestáns hitre tértek, a virágzó birtokot pedig erőddé alakították, ezzel véget vetve a terület virágzásának. Ezt követően, 1566-ban, amikor a Habsburg uralkodó kiterjesztette hatalmát Felvidék ezen részére is, az erősséggé alakított egykori kolostoregyüttest császári parancsra felégették. A kolostorrom közelében, attól északra áll a 16. században épült Andrássy-kúria, melyet – nevével ellentétben – a Csáky család épített. Az épületet 1764-ben Poltz János vasgyáros rokokó stílusban újjáépítette, a kolostor köveinek jó részét ugyanakkor a vasgyár falaihoz használta fel. Az Andrássyakhoz a terület csak a 19. század közepén került, akik az itt zajló vasgyártás központjaként, illetve ménestbirtokként használták azt, majd a háború után téesz működött a vidéken.

A kutatások megkezdése előtt a romokat pusztán egy hét méter magas falcsonk jelezte. Az egykori pálos kolostor sorsát a Magyar Állam támogatásával a Gombaszög völgyében a felvidéki magyarok számára megrendezett ifjúsági fesztivált szervező alapítvány vette kezébe Orosz Örs vezetésével és lelkes önkéntesek segítségével.

Így a hatalmas gótikus, mérműves ablakokkal díszített templomrom és környezete mára teljesen megújult. A régészeti kutatások a templomtól délre felszínre hoztak egy nyolcszög alaprajzú, keleti, félköríves szentéllyel rendelkező centrális kápolnát is. Hasonló oktogonális kápolna állt egykor a veszprémi székesegyház északi oldalán, vagy a kaposszentjakabi bencés apátság közelében is. 2025-ben elkészítették a kápolna könnyűszerkezetes tömegrekonstrukcióját, mely egyszerre védi a romokat és mutatja be a látogatóknak, hogy milyen lehetett egykoron a kis szakrális épület sziluettje.

Az Andrássy-kúriát is teljesen felújították: új tetőszerkezetet kapott, bal oldali szárnya visszakapta az eredeti reneszánsz festését, a jobb oldalin pedig az 1764-es rokokó külsőt állították helyre. A kolostor területén folyó ásatások egyik legizgalmasabb tárgyi lelete egy ötszáz éves, Besztercebányán gyártott cserépkályha maradványegyüttese, ennek rekonstrukcióját az egyik pompásan berendezett teremben állították ki. Ezen kívül a kutatások alatt kerültek elő freskómaradványok, festett gótikus zárókő és Bebek György sírkőfedlapja is, ezeket és a hely gazdag történetét a kúriában kialakított kiállításon ismerhetik meg az érdeklődők.

Szöveg: Varga Géza