Nagykőrös gazdag épített örökségének jelentős részét a parasztpolgárság, vagyis a részben városias életmódot folytató gazdák lakóházai alkotják. Ezek egyik szép példája a Népi Építészeti Program keretében megőrzött, megújított épület, amely mai elnevezését a felújítást is tervező tulajdonosától kapta, akit rabul ejtettek a kert illatozó virágai. Az 1857-ben épült parasztházat az 1900-as évek elején, a város polgárosodásának idején szinte teljesen átépítették. Ekkor kapta divatos, neobarokk és szecessziós jellegű stukkó- és kerámiadíszeit, melyeket egy helybéli kályhásmester, Molnár Dániel készített. A rendkívül rossz állapotba került ház felújítását részletes helyszíni és levéltári kutatás előzte meg. A munkák során helyreállították a homlokzati elemeket, beüvegezték a tornácot, a megdőlt kerítést az épülethez illeszkedő módon építették újjá. A legkisebb részletre is kiterjedő, nagy gondossággal végzett helyreállítás mellett a ház korszerűvé is vált, újabb jó példaként arra, hogy a történeti épületek a ma emberének is megfelelő lakókörnyezetet biztosíthatnak.

Szöveg: Szende András

Fotó: Fejes Bence