A budai hegyek között fekvő, nevében a királyi kovácsmestereket őrző település szélén áll az elegáns kastély. Az épületet a Wattay család emeltette 1840 körül, tőlük leányágon került a Telekiek birtokába. Később Teleki Júlia fiának, Tisza Lajosnak tulajdonába került. A Szeged 1879-es árvíz utáni újjáépítését irányító kormánybiztos átépíttette a kastélyt, a klasszicista földszintes épületet remek ízléssel neoreneszánsz toronyszinttel egészíttette ki. Ekkor alakították ki az erdőbe beleolvadó tájképi kertet is. A Tisza családtól 1946-ban elkobozták az épületet, ami különféle, főleg erdészeti funkciókat szolgált egészen a 2008-as kiürítéséig. A kastélyt átalakították, ekkor készült a két torony közötti beépítés, a kert ugyanakkor megőrizte eredeti méretét, bár több melléképületet is emeltek a kastély köré.  A területet végül a Magyar Cserkészszövetség kapta meg az államtól, amely megkezdte a felújítást. A munkák során eltávolították a későbbi hozzáépítéseket, a két torony közé üvegszerkezetű kiegészítés került. A 20. századi melléképületeket is lebontották, így helyreállt az egykori park térszerkezete, és a kastély ismét méltó környezetbe került.

Szöveg: Szende András

Fotó: Fejes Bence