A Károlyi–Csekonics-palota a budapesti Palotanegyed egyik leglátványosabb épületegyüttese és a főváros első igazán minőségi neobarokk magánpalotája. Csekonics Margit és férje, gróf Károlyi István kapta nászajándékba a telket, amelyre közös otthont álmodtak. Az épület megtervezését Ferdinand Fellnerre és Hermann Helmerre bízták, akik a kor keresett színházépítészei voltak; nevükhöz fűződik többek között a budapesti Vígszínház, valamint a bécsi Volkstheater is. Az épület különlegessége a kettős építészeti karakter, amely a Habsburg Monarchia arisztokrata életformáját tükrözi. A reprezentatív neobarokk Múzeum utcai szárny a grófi család lakóhelye volt, míg a szerényebb Reviczky utcai épület a személyzeti szállásnak és az istállónak biztosított helyet. A két részt íves kocsifelhajtó kötötte össze, az elegáns kapualjon haladva szállhattak ki az úri vendégek a díszes belső udvaron. Ez a megoldás egy barokk kastély zártsorba épített, nagyvárosi változata, ahol a reprezentáció és a kiszolgálás térbeli szétválasztással valósult meg. Míg a Múzeum utcai homlokzat francia barokk és rokokó elemeket ötvöz, és a Reviczky utcai szárnyon római késő reneszánsz motívumokat láthatunk, addig az épület gépészete és szerkezete a kor legmodernebb műszaki megoldásaival készült. A gazdagon tagolt homlokzat, a stukkódíszítések, a tölgy- és hársfából faragott reprezentatív díszlépcső, valamint a rangos társasági események és bálok színhelyéül szolgáló bálterem Lotz Károly Bacchus diadalmenetét ábrázoló mennyezetfreskójával jól mutatják a korabeli arisztokrácia életstílusát. A palota falikürtőkből és padlócsatornákból álló modern légfűtéses rendszere ritkaságnak számított a maga idejében. A szivarszobában, az ebédlőben és a szalonokban textíliákkal borított falak, illetve részletgazdag enteriőrök fogadták a vendégeket. A második világháború során az épület jelentősen megsérült: a belső udvar kupolái és a bálterem freskója megsemmisült. Az 1950-es és 1960-as években az Országos Műszaki Könyvtár költözött ide, ekkor a Reviczky utcai szárnyra két szintet ráépítettek.

A 2017–2020 közötti komplex felújítás során két eltérő megközelítést alkalmaztak. A Reviczky utcai szárnyat statikai okokból lebontották, és kortárs elemek felhasználásával a Károli Gáspár Református Egyetem számára oktatási épületként építették újjá: modern tantermek, konferenciaterem, előadóterem, új zöldfelületek és pihenőterasz létesült. A Múzeum utcai szárnyban szigorú műemlékvédelmi rekonstrukció valósult meg: archív fotók, képeslapok, tervrajzok és helyszíni feltárások alapján állították helyre a termeket. A díszlépcső, az emeleti szalonok, a szivarszoba tapétája és Lotz freskójának rekonstrukciója művészettörténészek közreműködésével készült. A történelmi légfűtés járatait szellőzőrendszerré alakították, az elpusztult toronysisakokat újraalkották. Az épület újra a Palotanegyed egyik éke lett.

Szöveg: Ohmacht Petra

Fotó: Bujnovszky Tamás