A Széll Kálmán tér feletti dombon álló impozáns épület – eredetileg a Magyar Királyi Posta- és Távírda Igazgatóság – tervpályázati felhívása 1923-ban jelent meg. Az évszám nem véletlen. A Trianon után szétszakadt országban prioritást élvezett a korszerű távközlés kiépítése. A győztes tervet Sándy Gyula, „a napsugaras tornyok építésze”, egyben a vasbeton szerkezetek mestere jegyezte, akinek munkásságát a téglaépítészet hatása és a várszerű formákkal való kísérletezés is jellemezte. Mindezek az 1926-ban átadott épületen is tetten érhetők. A Postapalota megjelenését a tégla és a fehér vakolat váltakozásán túl a felületek átkarcolásával játszó, úgynevezett sgraffito technikával készült homlokzati ornamentika határozza meg. A második világháborúban, illetve az 1956-os forradalomban is súlyosan megsérült igazgatóságot a Magyar Posta 2008-ig használta. A Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került épület nagyszabású felújítása 2022-ben fejeződött be. A műemléki értékek helyrehozatala mellett az épületet kortárs részletekkel is kiegészítették, ezek közül leglátványosabb az udvar fedése. Az alsó szinteken nyílt meg a látványos Pénzmúzeum, ami a tervező építészről elnevezett Sándy köz felől közelíthető meg.

Szöveg: Baldavári Eszter

Fotó: Bujnovszky Tamás,Gulyás Attila