III. Béla király 1182-ben alapította a Bakony vonulatai között fekvő Zirc ciszterci apátságát, ami rövidesen hatalmas együttessé fejlődött. A török háborúk során romossá vált, majd az újjáépítés idején kőbányaként hasznosított kolostorból csupán egy pillér maradt fenn a mai templom mögött. A török kiűzése után, 1699-ben Zirc a sziléziai Heinrichau főapátságának fennhatósága alá került, ennek köszönhető az apátság újjászületése. A ciszterci rend hagyományosan rendkívül magas színvonalon gazdálkodott, nagyrészt önellátó módon. A zirci apátság majorságai, illetve birtokai a Dunántúl jelentős részére kiterjedtek, számos Fejér és Veszprém vármegyei községben láthatók a rend darumadaras címerével díszített magtárak, uradalmi házak vagy istállók. A kitartó munka a 18. század első negyedétől lehetővé tette az apátság újjáépítését. A középkori kolostortól nyugatra épült fel az új együttes, a rendházat Witwer Márton karmelita építőmester, a magyar barokk egyik meghatározó alakja tervezte, míg a templom tervei valószínűleg a sziléziai anyakolostorból származnak. A belső remekbe szabott szószéke és oltárai minden bizonnyal a karmelita rendhez köthető asztalosműhelyekben készültek. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a heinrichaui főapátságot, így Zirc önállóvá vált, és egyre nagyobb szerepet vállalt a magyar oktatási életben: az apátság Pécsett, Székesfehérvárott, majd Budán és Baján is gimnáziumot nyitott. A kolostor megnövekedett jelentősége újabb átépítést igényelt: az 1839-ben induló, több periódusban zajló munkák során az egyszerű barokk rendház helyére kétemeletes, a középrészben ötemeletes, hatalmas, kétszintes, galériás könyvtárteremmel és csillagvizsgálóval ellátott klasszicista épületegyüttes került. A királyi alapítású kolostorban külön lakosztályt alakítottak ki a mindenkori uralkodó számára. A rendházhoz számos gazdasági épület, pékműhely, sörház és narancsház is csatlakozott. A mai arborétum alapját alkotó tájképi kert telepítését is ekkor kezdték meg. A 20. század viharai nem kerülték el az apátságot, a II. világháborúban egy német vadászrepülőgép az épületre zuhant, átszakítva a könyvtár boltozatát – az egyszerűbb formában helyreállított mennyezeti festés máig mutatja a becsapódás helyét. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása Zircet is érintette, a könyvtárat ekkor az Országos Széchényi Könyvtár vette át, az apátsági épületben a Reguly Antal Természettudományi Múzeum nyitotta meg kapuit. A rendszerváltozás után újjáalapították az apátságot. Érdekesség, hogy Zirc irányítása alá tartozik a rend dallasi kolostora, amit emigrált szerzetesek alapítottak. A ciszterciek újraindították gimnáziumaikat, valamint a hagyományos apátsági tevékenységek, így a sörfőzés vagy a kertészet is feléledtek. A templom belső tere 2005-ben újult meg, az együttes külső felújítása 2011-ben indult, majd létrehozták az új látogatóközpontot, valamint megszépült a jelentős növénygyűjteménnyel rendelkező arborétum. Az apátságból kiköltöző múzeum a szomszédos, felújított barokk Dubniczay-házban kapott helyet, ennek munkálatai 2012-ben fejeződtek be. A közel tíz évvel későbbi, 2021-es ütemben a királyi lakosztály és a csillagvizsgáló született újjá.

Szöveg: Szende András

Fotó: Gulyás Attila