Az esztergomi Szent Tamás-hegy lábánál fakadó hőforrásokat már a középkor embere is szívesen felkereste. A reformkorban fellendülő fürdőkultúrát kihasználva az esztergomi káptalan szállodaépítésbe fogott, a tervek elkészítésére Zofahl Lőrinc pesti építőmester kapott megbízást. Az 1842-ben átadott egyemeletes, kiemelt középrészében nagyteremmel rendelkező szálló hamarosan a helyi kulturális élet központjává vált. Liszt Ferenc, Kossuth Lajos és Széchenyi István is megfordult a falai között. Az 1960-as években a színházterem helyére új, az eredeti épülethez egyáltalán nem illeszkedő szárny épült, majd a rendszerváltás után a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt a szálloda bezárt. Az üres, omladozó ház sokáig Esztergom szégyenfoltja volt, 2006-ban azonban elbontották a hatvanas évekbeli épületszárnyat. A város tulajdonába került épület végül a Kisfaludy Program keretében újulhatott meg. A műemléki elvek tiszteletben tartásával újragyártották az elpusztult klasszicista ablakokat, sőt, az oromzat eredeti felirata is visszakerült a helyére. A megújult épület így rövidesen ismét várja a vendégeket.

Szöveg: Szende András