Az egykor hajdúvárosi rangot viselő község egyik utcáján áll a jellegzetes felső-Tisza-vidéki ház. Oromzati felirata szerint 1871-ben épült, bizonyos részletei, így a homlokzat és az ablakok formálása határozott városias hatást mutat. A régióban a 19. századtól ráadásul érdekes változások történtek a népi építészetben: sokan Amerikába mentek dolgozni, ahonnan új építészeti ismeretekkel tértek haza. Ezek közé tartozott a bádoggal való tetőfedés is, ami a korábbi tűzveszélyes szalma és zsindely használatát váltotta fel. A Népi Építészeti Program keretében elvégzett helyreállítás során ezt az izgalmas történetű, hagyományos tetőfedési formát is visszaállították. Az elkorhadt, megvetemedett ablakokat egy asztalosműhelyben gyártották újra, a legapróbb részletekre kiterjedő igényességgel. Az újjászületett ház az építészeti értékőrzés kitűnő példája lett.

Szöveg: Szende András