A budai Várnegyed főterén, a Szentháromság téren, a Mátyás-templommal szemben áll az ismét eredeti pompájában tündöklő volt Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete, az egyik legnagyobb szabású magyar historizáló középület. Az ország pénzügyeit eredetileg a szomszédos épületből, az egykori jezsuita kolostorból irányították, ám a kiegyezés után megnövekedett feladatoknak, valamint a reprezentációs igényeknek már nem felelt meg az egyszerű barokk épület. A Fellner Sándor tervei szerint épült palotát 1904-ben adták át. Fellner a historizmus különböző stílusirányzataiban alkotott, másik jelentős műve, az Igazságügyminisztérium Markó utcai székháza görögös hatást mutat. A Pénzügyminisztérium ezzel szemben – természetesen a szomszédos Mátyás-templom hatására – neogótikus jegyeket hordoz, a főhomlokzat középrizalitját koronázó tornyokat a bécsi Maria am Gestade, vagyis a (Duna-)parti Mária-templom ihlette. Az emeletet az angol gótikáról mintázott hatalmas ablakok díszítik, melyeket Fellner egyedi formanyelve szerint alakított ki. A térre néző szárny kétemeletes és kőburkolatú, ezzel szemben a háromemeletes oldalszárnyak homlokzatait dísztégla és vakolat borítja. A határozottan konzervatív épület díszítésében helyenként megjelenik a szecesszió is, aminek hatását fokozza a színes Zsolnay kerámiacserepekkel fedett tetőzet is. Az épület majdnem egy egész háztömböt elfoglal, helyén középkori eredetű barokk és klasszicista épületek álltak. A bontások csak egy Hess András téri épületet kerültek el, ezt a minisztérium két oldalról fogja közre. Ez kedvező fejlemény volt, a II. világháború után ugyanis az épület két kapualjában a várnegyed legszebbek között számontartott gótikus ülőfülkéi bukkantak elő. Az új épület megfelelt a minisztériumi reprezentációnak, a kocsialáhajtóból templomi hangulatot árasztó, oszlopokkal tagolt előcsarnokba juthatunk. Innen nyílik az elegáns, háromkarú lépcső, ami a két szint belmagasságú díszemeletre vezet, ahol a nagyterem és a miniszteri dolgozószoba található. Különösen szép a tanácsterem belsőépítészeti kialakítása, az angol gótikus kastélyok fogadótermét idéző fa dongaboltozattal. Az épület Budapest 1945-ös ostroma idején súlyosan megsérült, a toronypár keleti tagja teljesen megsemmisült, a tetőzet beszakadt, több helyen a földszintig magával rántva az épületet. A helyreállítás 1948-ban indult Rados Jenő tervei alapján, aki a kor felfogása szerint leegyszerűsítette a homlokzatot. A modernista építészek „ősellenségnek” tekintették a historizmust, hamisnak és hazugnak bélyegezve azt. A Várnegyed sérült hivatali épületeit, így a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, illetve a Honvéd Főparancsnokság székházait helyreállítás helyett lebontották. A Pénzügyminisztérium tornyokkal koronázott rizalitja is így járt, a homlokzatot egyszerűsített formában állították helyre, melyet csupán a neogótikus ablakok tagoltak. A tetőzet is leegyszerűsödött, a Zsolnay cserepek helyett hagyományos égetett kerámia fedést kapott az épület. A kormányzati negyed, és így a Pénzügyminisztérium is a Lipótvárosba költözött, az épület ezután kereste a funkcióját: a Műszaki Egyetem kollégiuma, levéltári raktárak, hivatalok működtek az egykor pompás homlokzatok mögött. Az udvarban 1989-ben egy érdekes, posztmodern jellegű neogótikus pavilonban nyílt meg Budapest legendás könyvesboltja, a Litera. Az egykori Pénzügyminisztérium rekonstrukciójának tervezése 2018-ban indult el. A tervek szerint az épület helyreállítása mellett a középső hivatali-raktári szárny helyén egy új irodaház épült a mostani hivatali igények kiszolgálására. A Szentháromság téri szárny teljes rekonstrukciójának, valamint az oldalhomlokzatok helyreállításának forrása a tervek mellett a minisztérium átadásakor elkészült reprezentatív album volt, ahol nagy méretű fényképekkel részletesen bemutatták az új épületet. A modern technika segítségével sikerült a fényképek alapján háromdimenziós térmodellt felépíteni, így a parketták lapjait is ki lehetett szerkeszteni. A belső díszterek és a homlokzatok rekonstrukciós terveit Lukács Zsófia és Baliga Kornél készítette, akik a legapróbb részletekig kidolgozták a különleges, szecesszióba hajló neogótikus ornamenseket. A hat évig tartó munka során különböző restaurátori szakágak együttműködésére volt szükség, hiszen a termeket a faburkolat mellett kárpitok, díszítőfestés és stukkók borították, ezen kívül a csillárokat, a csillagmintás parkettát és az ólomüveg ablakokat is újragyártották – szinte elfeledett mesterségek születtek újjá az építkezés során. Azokba a terekbe, amikről nem maradt fenn dokumentum, kortárs, de a gótika ihlette csillárok, berendezési tárgyak kerültek. Hasonló szakértelmet igényelt a homlokzatok rekonstrukciója, az oromzatok, dísztégla felületek, kovácsoltvas rácsok, valamint a Zsolnay tetőzet újraalkotása is. A munka során néhány kisebb, de fontos változtatást eszközöltek: a homlokzati tornyokat Fellner eredetileg áttört sisakkal tervezte, ahogy az a bécsi templomon is látható, de ezek végül már akkor egyszerűbb módon épültek meg. Most kiköszörülték ezt a csorbát, aminek köszönhetően – még ha több mint 120 év után is, de – megvalósulhatott az eredeti elképzelés. Így elmondható, hogy a rekonstruált minisztériumi palota, ha lehet, még szebb lett, mint az eredeti épület.

Szöveg: Szende András

Fotó: Bujnovszky Tamás,Földházi Árpád