Hajdúdorog különleges helyet foglal el a hét hajdúváros között: a Bocskai-féle 1605-ös letelepítés során ide nem magyar református katonák, hanem szerb, illetve ruszin nemzetiségű ortodoxok érkeztek. A városalapítás után néhány évtizeddel jelentős egyházi fordulat következett be: 1646-ban az ungvári ortodox püspök elismerte a római pápa elsőségét, így megalakult a görögkatolikus egyház, ami szertartásait és előírásait tekintve az ortodoxiát követi, de Róma alá tartozik. Így a görögkatolikus dorogi hajdúk 1764 és 1772 között új, impozáns templomot építtettek egy Tamás nevű munkácsi építőmesterrel a régi erőd falain belül. A belsőt az ortodox szertartásoknak megfelelően alakították ki, tehát ikonosztáz, vagyis az oltárt takaró képfal is készült, méghozzá az egyik legszebb hazánkban. Az 1868-ban kibővített templom 1912 óta székesegyház. Az épületet a kétezres évek elején már felújították, azonban számos műszaki probléma megoldatlan maradt. Újabb beavatkozás vált tehát szükségessé, amely végül 2024–2025-ben történt meg, melynek során megoldották a vízszigetelést, és különleges szárítóvakolat került a falakra.

Szöveg: Szende András

Fotó: Kasier Ákos