A szentgotthárdi ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1183-ban, a rend többi hazai kolostorával egyidejűleg. A középkori együttes az 1664-es szentgotthárdi csata idején pusztult el, majd szerényebb formában újjáépítették. 1734-ben az apátság a heiligenkreuzi főapátság fennhatósága alá került, ekkor újjászervezték a birtokokat, és Franz Anton Pilgram, a neves osztrák építész elkészítette a rendkívül nagyszabású új együttes terveit. Az északi kolostorszárny 1746-ra készült el, a templomot 1764-ben szentelték fel. Ezután leállt az építkezés, a déli szárny nem, csupán a templom stabilitását biztosító első helyiségsor lett kész. Az együttes csonkán is rendkívül lenyűgöző, a híres osztrák kolostoregyüttesekkel vetekszik. A lendületes vonalú homlokzat mögött feltáruló belső tér valódi barokk összművészeti alkotás: az építészet, a szobrászat és a festészet összhangja látható itt, a márványozott falak felett a főleg hazánkban alkotó osztrák festő, Dorfmeister István freskói láthatók, melyek fő témája a törökök felett aratott 1664-es keresztény győzelem.

Szöveg: Szende András

Fotó: MTI