A templomot az 1333–1334-es pápai tizedjegyzékben említik először, a falba vésett 1230-as évszám alapján viszont már száz évvel korábban is állt. Szentélye gótikus, hajóját és tornyát barokk stílusban építették át a 17. századi tatár betörések után, ekkor épült a portyázó csapatok ellen védelmet nyújtó körítőfal is. 2005-ben a belső térben, 2018-ban a külső falakon találtak értékes falképeket a régészek. A kis lépésekben már évtizedek óta tartó felújítás legutóbbi üteme során az utóbbiakat restaurálták, valamint a homlokzatra ekkor került vissza a középkori jellegű „fröcskölt” vakolat, ami rusztikus hatást kölcsönöz a templomnak.

Szöveg: Megyesi Máté

Fotó: Kaiser Ottó