A Csíkszentimre szélén álló kúria az erdélyi „időtlen építészet” egyik szép példája. Az országrészben ugyanis évszázadokon át sajátos arculatú reneszánsz stílusban építkeztek. Ennek oka a szűkösebb pénzügyi lehetőségek mellett a hagyományőrzés volt. A nagyrészt protestáns Erdélyre kevésbé hatott az ellenreformáció pompája, viszont élénk kapcsolatot ápoltak a holland, a svájci és a brit területekkel, ahol egy sajátos, visszafogott barokk stílus alakult ki. A környék életében meghatározó Henter család kúriájának oromzatán az 1801-es évszám olvasható, ami akár egy komolyabb átépítést is jelezhet, formái szerint ugyanis a 16-17. században is épülhetett volna. A család kihalása után végül a helyi katolikus egyházközség birtokába került, majd államosították. A moziként és kultúrházként használt ingatlan a rendszerváltás után gyorsan pusztult, a 2010-es évek elejére tulajdonképpen rommá vált. 2023-ra azonban mégis újjászületett, jó példaként arra, hogy egy épület még az utolsó utáni pillanatban is megmenthető.

Szöveg: Szende András