Debrecen nem véletlenül kapta a „kálvinista Róma” nevet, a reformáció után kizárólag kálvinista híveket láttak szívesen a városban. Ebből adódóan a katolikus egyház jelenléte is tiltott volt, így a Szent Anna-székesegyház megépítése különleges jelentőséggel bírt. A templom létrejöttének oka, hogy Debrecen szabad királyi várossá emelésének törvényesítéséhez feltételül szabták a katolikusok visszaengedését és számukra egy templomhely biztosítását. Így kezdődött meg a Szűz Mária édesanyjának szentelt templom építése, amely 1746-ra készült el. A barokk épületet 1811-ben tűzvész rongálta meg, a ma is látható copf stílusú tornyok csak a helyreállításkor épültek fel. 1993-ban II. János Pál pápa megalapította a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyét, ekkor kapta a templom a székesegyházi rangot. A Szent Anna-székesegyház több fázisban újult meg. 2000-ben kezdődött a külső homlokzat helyreállítása, majd ezután a neobarokk főoltár következett. 2009-ben egy újabb ütem vette kezdetét a belső térben, végül 2021-ben az orgonát állították helyre.

Szöveg: Fényes Kitti

Fotó: Kaiser Ottó,MTI