Mátraverebély-Szentkút Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáró helye, ahol a természet és a hit évszázadok óta egymásra talál. Eredete Szent László csodatételéhez kötődik: a lovagkirály lovának patkónyomából fakadt a gyógyító forrás. A 13. századtól dokumentált zarándokhely mai arculatát az Almásy család támogatásával 1758–1763 között épült barokk templom határozza meg. A kéttornyú, hagymasisakos bazilika rokokó és copf berendezése, illetve a 18. századi kegyszobor és freskók a Mária-tisztelet kiemelkedő emlékei. A jozefinista és a kommunista korszak súlyos károkat okozott az épületben, ahova a ferencesek csak 1989-ben térhettek vissza. Az elmúlt másfél évtizedben példátlan megújulás zajlott: műemléki restaurálások, templom- és kolostorfelújítás, új zarándokházak, szabadtéri liturgikus terek és a tájba simuló, nemzetközi díjat nyert zarándokközpont jött létre. Miközben Európa-szerte templomokat zárnak be, itt a csend egyre vonzóbbá válik: Szentkút évente mintegy 300 000 zarándokot fogad, és a mai Magyarország legnagyobb zarándokhelyévé vált.

Szöveg: Huber Szebasztián

Fotó: Bujnovszky Tamás