Az egykori, gyűlölt osztrák kaszárnya, az Újépület lebontása után kialakított Szabadság téren az akkor legreprezentatívabb épületeket emelték. Érthető okokból az Osztrák–Magyar Bank is itt kívánt építkezni, melyhez a tervpályázatot 1900-ban írták ki. A lehetőséget végül Alpár Ignác kapta, aki a szemközti Tőzsdepalota épületét is tervezte. Alpár hozzáállására jellemző, hogy mindig részletesen tanulmányozta az adott funkció igényeit, így a bank működését is alaposan megismerte, ennek mentén dolgozta ki a terveket, figyelembe véve a telek sajátosságait is. A monumentális neobarokk székház építését 1902 tavaszán kezdték el, az avatás három évvel később volt. Az alagsorral és magasföldszinttel együtt ötszintes palota tágas belső udvar köré szerveződik, a Hold utca felőli sarkot az építész negyvenöt fokban levágta, így egy ötödik, reprezentatív homlokzatot nyert. A főbejárat az épület déli oldaláról nyílik, de a Szabadság tér és a Hold utca felől is beléphetünk az épületbe. A homlokzat különleges sárgás-barnás mészkőburkolata egy speciális eljárásnak köszönheti árnyalatát, ugyanis Nagy Dezső gépészmérnök kísérlete nyomán – amellyel fagyállóvá tették a mészkövet – fluátozással, azaz fluor-szilíciumsós bemosással készült. Az erdélyi mészkő ráadásul kitermelési helyét tekintve is egyedülálló. Erről az építész így írt: „Szerencsém volt a kőanyag megválasztásban, amennyiben sikerült Kolozsmonostor mellett, Szászfenesen, Sebestyén Dávid vállalkozó segítségével egy kis bányát felfedeznem, amely éppen csak a szükséges mennyiséget adta ki.” A bankpalota homlokzatát az első emeleten a Senyei Károly által készített fríz tagolja, az ott látható alakok a kereskedelem, a pénzverés és a banküzlet történetét ábrázolják, de az ipari, mezőgazdasági tevékenység is megjelenik. Az épület belső tere az egyik legszebb és legreprezentatívabb hazai enteriőr. Az előcsarnokból induló lépcső búzakalászos kőkorlátjait Maróti Géza szobrászművész készítette historizáló-szecessziós stílusban. A kovácsoltvas korlátok, csillárok és falikarok Alpár Ede – az építész testvére –, az üvegablakok Róth Miksa alkotásai. A második emeleten elhelyezett főtanácsi ülésteremet aranyozott tagozatok és márványoszlopok teszik impozánssá. A második világháborút követően az épületet jelentősen átalakították, figyelmen kívül hagyva a műemléki értékeket. A belső udvart befedték a földszint magasságában, az oda nyíló loggiákat megszüntették, valamint az első emeletet födémmel kettéosztották, ami az üvegablakok tönkretételével járt. A 2021 őszén elkezdődő felújítás során (vezető tervező Király Zoltán, TIBA Építész Stúdió) a jegybank céljául tűzte ki az eredeti értékek helyreállítását, valamint a legszigorúbb energetikai előírásoknak is megfelelő épület létrehozását. Mindezek érdekében kibontották az ötvenes években beépített födémeket, a befalazott loggiákat, ami lehetővé tette az eredeti térszerkezet, valamint a Róth Miksa-féle ablakok rekonstrukcióját. A helyreállított udvart a legfelső szinten fedték be, ezáltal egy jól használható, impozáns belső tér jött létre. Az MNB 2025 tavaszán vette újra használatba a megújult bankpalotát.

Szöveg: Baldavári Eszter

Fotó: Bujnovszky Tamás,Gulyás Attila