Gyöngyöspata római katolikus temploma a középkori magyar építészet ritka épségben fennmaradt emlékei közé tartozik. A Magyarországon páratlan Jessze-oltáron kívül egyedisége, hogy a különböző korszakok során hozzáadott szerkezeti és stílusbeli rétegek nem elfedték, hanem gazdagították az eredeti formát. A templom története a 12. századig nyúlik vissza. A mai épület északnyugati szegletében feltárt alapfalak tanúsága szerint eredetileg egy kis méretű, félköríves szentélyű román stílusú templom állt itt, amelyet a 13. században toronnyal és az északi oldalon a Szent András-kápolnával bővítettek. A templom igazi virágkora a 14. századra, a Nekcsei család birtoklásának idejére tehető. Nekcsei Demeter, Károly Róbert tárnokmestere, a Nekcsei-biblia megrendelője a bolognai iskolázottságú Hertul mesterrel díszíttette a szentélyt – e freskók töredékei ma is láthatók. A gótika jegyében a templom terét háromhajóssá bővítették, és a 15. század végére elnyerte mai, impozáns formáját. Ekkor épült a nyolcszögletű torony, ennek különlegessége a tetején körbefutó, barokk kori fatornác. A belső teret késő gótikus hálóboltozat fedi, melynek bordáit emberfejeket mintázó, maszkszerű konzolok tartják, mintha a múlt néma tanúi figyelnék a belépőt. A templom legféltettebb kincse az Európa-szerte ritkaságnak számító fa Jessze-oltár. A 17. század közepén, a török hódoltság utáni újjáépítéskor lengyel mesterek faragták ezt a 8 méter magas, lenyűgöző alkotást. Az oltár nem hagyományos felépítésű: a bibliai családfát ábrázolja plasztikus formában. Az oltárasztalon életnagyságú szoborként fekszik Jessze – vagy ahogy a pataiak hívják: Jekse –, Dávid király apja. Törzséből hatalmas fa sarjad, melynek szerteágazó ágain Jézus ószövetségi ősei, királyok és próféták ülnek. A fa koronájában, az ágak ölelésében Mária trónol a Gyermekkel, mintegy megkoronázva a nemzetséget. A középső festmény Mária születését ábrázolja. Bár az oltár eredetileg élénk színekben pompázott, egy 1868-as tűzvész utáni restaurálás során kapta a ma látható, elegáns fehér-arany felületét. A templom az elmúlt években története legátfogóbb rekonstrukcióján esett át. A 2020-ban induló munkálatokra égető szükség volt, a szakemberek ugyanis életveszélyes statikai hibákat tártak fel: a gótikus bordaívek elváltak a boltozattól, és csúszni kezdtek lefelé. A restaurátorok közel száz bordaívet rögzítettek újra, a falakat pedig speciális „falvarrás” technikával és több száz méternyi szerkezeti megerősítéssel stabilizálták. A Jessze-oltárt, valamint a mellékoltárokat is restaurálták, így újra eredeti fényükben ragyognak. Falszárító rendszer beépítésével megszüntették a falak vizesedését, a freskók visszanyerték régi színeiket, megújult a műemlék orgona, és a teret ma már új, gótikus formavilágú ólomüveg ablakok világítják meg. A modern kor igényeinek megfelelően a padlózat alatt korszerű fűtésrendszert építettek ki, a hívek kényelmét pedig új, fűthető padsorok szolgálják.

Szöveg: Huber Szebasztián

Fotó: Kasier Ákos