A tiszadobi Andrássy-kastély a hazai historizáló kastélyépítészet egyik legjelentősebb alkotása. 1871-ben gróf Andrássy Gyula miniszterelnököt az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminiszterévé nevezték ki, ő építtetett Tiszadobon egy vadászlakot, a jelenlegi kastély helyén. Linzbauer István pesti építészt bízta meg a tervezéssel, aki később a budapesti mai Bem rakpart 6–7. szám alatti Andrássy-palotát és a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt is tervezte. A megépült svájci stílusú fachwerkes kastély tervei 1875-ben megjelentek a Budapester Bauzeitungban is. Amikor 1879-ben felmentették Andrássy grófot külügyminiszteri tisztségéből, visszavonult a közélettől, és a korábban leégett tiszadobi vadászlak helyére egy új, nagyobb épület építését határozta el. 1886-ban Meinig Arthur, szászországi születésű budapesti építészt bízta meg a tervek elkészítésével, akinek ekkoriban épült fel a mai Szabó Ervin Könyvtárnak helyet adó egykori gróf Wenckheim Frigyes számára tervezett palotája Budapesten. 1890-ben már állt az új kastély, csupán a park kialakítása és az enteriőr berendezése volt hátra, amikor Andrássy Gyula elhunyt. A gróf fiai közül ifjabb Andrássy Gyula fejezte be a fennmaradó építési munkákat. Miután Tivadar testvére meghalt, Gyula lett lányainak nevelője. Közülük Katalin, a későbbi “vörös grófnő” a tiszadobi kastély „Törcsvári óratornyában” született. A tiszadobi kastélyban igazi nemzeti romantikát jelenített meg idősebb Andrássy Gyula. A főbejárat fölötti színes ablakokon látható az Andrássyak címere, a padlózaton a terméskőből kialakított oroszlán mint címerállat az erőt és a hatalmat szimbolizálja. A Vajdahunyad várát idéző kerek saroktornyokkal készült épület jellegzetessége a lépcsőház romantikus, gazdagom faragott, háromkarú falépcsője, valamint a magasföldszinten található nagyterem vagy lovagterem, melynek közepén gótikus-reneszánsz vöröskő kandalló található az Andrássyak jelmondatával: Fidelitate et Fortitudine – azaz Hűséggel és bátorsággal. Az épület enteriőrje telis-tele volt impozáns műalkotásokkal: falikárpitokkal és gobelinekkel, reneszánsz bútorzattal, különféle páncélzatokkal és fegyverekkel. A nagyszalon mennyezeti stukkója pontos másolata a kenti Knole-kastély The Cartoon Gallery nevű terme mennyezetének, amelyben a hullámvonalas arabeszkekben határolt mezőkben három-három szál virág alkotta csokor látható. A nagyszalon melletti teremben volt a gróf dolgozószobája, ahonnan a könyvtárkabinet nyílt. A zongorateremből a tölgyfalambériával borított falú úgynevezett fekete ebédlőbe lehetett jutni, ahol itáliai reneszánsz Savonarola-székek voltak az asztal körül. Ezután következett a reggelizőhelyiségnek is használt télikert, amelyet 1910 körül Möller István tervei szerint kibővítettek, és ideszállították a budapesti Andrássy-ebédlőt, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József festőművész tervezte. A kastély természeti környezetét vízrajzi viszonyai határozzák meg. A folyók és holtágak mentén kialakult 500 hektáros ősfákból álló erdő északról határolja a kastélyt, amelynek kertjében nagy műgonddal kialakított angol- és franciapark volt rózsalugasokkal. Az épület északi homlokzata előtt francia liliom alakú, nyírt puszpáng- és tiszafa-labirintust alakítottak ki, amelyben Fadrusz János Leányszöktetés című szobra áll. Az I. világháború után, 1918-ban kifosztották az épületet, a II. világháború során pedig a román katonák kórházat rendeztek be a kastélyban, az itt elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak. 1945 után a kastély állami tulajdonba, a vadaskert pedig erdészeti kézbe került, a kastélytól a Tiszáig húzódó nyiladékot beültették, az egykori romantikus park helyét újonnan épült épületek foglalták el. 1950-től 2007-ig gyermekváros működött az egykori kastély területén. 2008-ban került sor a kastély műemléki épületkutatására. A kastély épületének és parkjának több ütemben történő felújítása 2011-ben kezdődött a nyíregyházi Zombor Szabolcs (Zombor és Társai Kft. kivitelezésében), ekkor készült el az Andrássy-ebédlő színes ólmozott üvegmennyezetének rekonstrukciója Balogh Eleonóra üvegrestaurátor-művész által. 2020 októberében a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretein belül, dr. Virág Zsolt miniszteri biztos felügyeletével, A tiszadobi Andrássy-kastély turisztikai attrakció fejlesztése címmel indult el a következő, 1 270 000 000 forintból megvalósuló európai uniós fejlesztés, amelynek ünnepélyes átadójára 2023. december 7-én került sor. A rekonstrukció részeként a kertrendezési, kertépítési munkák is megvalósulhattak például két rózsalugas a korabeli dokumentációk alapján, valamint a Holt-Tisza partjának részleges rehabilitációja és többszáz fa, többezer cserje és évelő növény ültetése és 11.300 m2 gyepesítés történt. A projekt megvalósítása során a kastély épületének teljes rekonstrukcióján kívül megújult az enteriőr, amelyeket új korhű, az Andrássy családhoz köthető műtárgyak beszerzésével tettek autentikusabbá, valamint egy létrehoztak a kastély első emeletén egy interaktív, az Andrássy-család életét és a kastély történetét bemutató kiállítást.

Szöveg: Baldavári Eszter

Fotó: Gulyás Attila