A település központjában álló, egyhajós, poligonális záródású épület eredetileg torony nélkül épült. Az 1715-ös leírások szerint ekkor még zsindelyfedésű fa harangláb állt mellette, a ma látható tornyot csak jóval később, 1893-ban emelték hozzá. Az épület a 16. században került a reformátusok használatába, amelyhez jelentős átalakítások is kapcsolódtak. Ekkor bontották el a korábbi sekrestyét is. A templom belső kialakítása tudatosan egyszerű, legfeltűnőbb eleme a gazdagon faragott szószékkorona, amely díszítésével és színezésével a tér hangsúlyos pontja. Az épület felújítása több ütemben valósult meg. A kétezres évek elején a toronytest és annak fedése, valamint az utólagos vízszigetelési munkák történtek meg. 2015-ben a hajó tetőszerkezetének helyreállítása, majd 2021-ben a homlokzat felújítása és a sekrestye visszaépítése következett. A teljes belső tér megújítására 2023-ban került sor. A helyreállítás során az egyes korszakokhoz tartozó részek eltérő felületképzést kaptak, így az épület történeti rétegei a laikus látogatók számára is jól értelmezhetők.

Szöveg: Fényes Kitti