A falu központjában álló egyhajós, keletelt épület a 13. században korai gótikus stílusban épült. Ugyan a török korban elpusztult, a buzgó református közösség 1784-ben újjáépítette, ekkor nyerte el mai formáját. Legjelentősebb értéke a déli oldalon feltárt Árpád-kori oszlopszobros kapuzat, amely a chartres-i típus egyik korai magyarországi példája. A sima vakolatú templom előtt álló torony barokkos formálású, belső tere síkmennyezetes, berendezése a protestáns templomokra jellemzően parasztbarokk. 2023-ban állami és gyülekezeti támogatásból átfogó felújítást végeztek az épületen, amely szerkezeti javításokat és belső megújítást is magába foglalt, mindezt a műemléki értékek gondos megőrzésével.

Szöveg: Paár Eszter Szilvia