Csigri László pócsi bíró török fogságból való szabadulása után fogadalomból egy Mária-ikont festetett Papp István helyi mesterrel. 1694. november 4-én a templomban elhelyezett kegykép könnyezni kezdett, ami egészen december 8-áig folytatódott. Az eseménynek az egész birodalomban híre ment, ezért I. Lipót császár és király felesége, Eleonóra Magdolna Bécsbe vitette a képet. A virágfüzérekkel díszített ikont hatalmas tömeg fogadta a császárvárosban, körmenetben vitték templomtól templomig, míg végül katonák kíséretében helyezték el a Stefansdomban 1697. március 1-jén. Még abban az évben, szeptember 11-én Zentánál a keresztény csapatok hatalmas és hazánk szempontjából döntő vereséget mértek a törökre – a győzelmet mindenki a Pócsi Szűzanya közbenjárásának tulajdonította. Az áthelyezést Magyarországon természetesen rendkívüli módon sérelmezték, még Rákóczi Ferenc 1703-ban kiadott Recrudescunt kezdetű kiáltványának kilencvenedik pontjában is szerepel az eset. A kép ma is a székesegyház egyik oltárán látható, viszont a helyére kerülő másolat is könnyezett 1715 augusztusában, így a kis templom hamarosan messze földön híres zarándokhellyé vált. Ez új templom és kolostor építését tette szükségessé, amivel Bizánczy György munkácsi püspök Liczky Nikodémus kassai építőmestert bízta meg. A monumentális méretű, kissé archaikus jellegű barokk épületegyüttest hosszúra nyúlt munka után 1756-ban szentelték fel. A toronypárt hatalmas méretű hagymakupolás sisakok fedik, melyek már messziről mutatják a bazilika irányát. A görögkatolikus templom liturgiáját tekintve a bizánci hagyományt követi, ami az épület kialakítását is meghatározza. A szentélyt a hajótól az ikonosztáz, vagyis a képfal választja el, ami a templom legjelentősebb értéke – természetesen a kegyképet magában foglaló, a hajó bal oldalán látható pompás oltár mellett. A különleges látszatarchitektúra-festést, vagyis egy kupolát alulnézetben ábrázoló freskót Izbéghy Veres István festő készítette. A ma már nemzeti emlékhelynek számító és basilica minor rangra emelt templomban II. János Pál pápa 1991. augusztus 18-án szentmisét mutatott be a kegykép előtt. A kegyhely felújítása, kiépítése immár több évtizede tart, legutóbb – 2015-ben – a templommal szemközt álló, illeszkedő építészeti formanyelvű zarándokházat adták át, és maga a bazilika, valamint a tágabb környezetet is megújulva várja a híveket.

Szöveg: Szende András

Fotó: Kasier Ákos,Kaiser Ottó