Váradot Szent László király alapította. A legenda szerint vadászat közben angyali jelre itt emeltetett kolostort, majd ide helyezte át a Szent István alapította bihari püspökséget, és elrendelte a székesegyház építését is. 1095-ben itt temették el, sírja hamar zarándokhellyé vált. A város a középkorban Európa élvonalába emelkedett. A váradi püspöki szék az esztergomi érsekség után a leggazdagabb volt. Ennek a rangnak állít emléket az 1762–1776 között épült püspöki palota, melyet Franz Anton Hillebrandt, a bécsi császári udvar főépítésze tervezett. A késő barokk jegyeit viselő, háromszárnyú épület monumentális lépcsőházával a bécsi Belvedere hatását tükrözi. Eredetileg két lakrész készült bele külön téli és nyári használatra, de később a déli szárnyat átépítették az uralkodócsalád számára. A világháború után a palota múzeumként működött. A felújítás során konferenciatermet alakítottak ki benne, és látogathatóvá tették az egykori lakosztályokat, valamint a barokk kert helyreállítása is megtörtént. Külön öröm, hogy a munkálatok során előkerültek az elveszettnek hitt 18. századi tájképeket ábrázoló falfestmények is.

Szöveg: Ohmacht Petra

Fotó: MTI