A hatalmas, a népnyelvben katedrálisként emlegetett templom uralja a környéket, már a környező pusztákról mutatja Kunhegyes irányát. A lenyűgöző méretű templomot 1828-ben kezdték építeni a helyi ácsmester, Homályossy Ferenc tervei szerint. Hamarosan azonban kiderült, hogy egy ekkora munkához képzett építészre van szükség, ezért megbízták a kor legelismertebb szaktekintélyét, Hild Józsefet a tervek átdolgozásával, illetve az építkezés befejezésével. Az elhúzódó munka 1848. november 26-án, vagyis már a szabadságharc idején zárult le. A kétszintes karzattal ellátott belső térben ötezer fő foglalhat helyet. A puritán, fehérre meszelt belső tér ritmusát a boltozatot tartó pillérek határozzák meg. Ebben a környezetben különösen szépen kiemelkedik az úrasztala és a szószék rózsaszín és szürke márványutánzatú együttese. A felújítás által az idők során megszürkült templom ismét visszakapta messzire ragyogó fehér színét. De nem csupán a templom született újjá, a gyülekezet óvodája, konferencia-központja és idősotthona is megújult.

Szöveg: Szende András