A lenyűgöző szépségű, égbe törő templom, illetve a hozzá kapcsolódó kolostor alapítása az 1479. október 13-i kenyérmezei csatához köthető. Az oszmán seregeken diadalmaskodó Báthori István erdélyi vajda fogadalomból emeltette a késő gótikus stílusú együttest. Az egyhajós, rendkívül nagy belmagasságú templomot a déli oldalon hatalmas, mérműves ablakok tagolják, a kolostor északról csatlakozik, az egyetlen torony a ferences előírások szerint hátul, a szentély mellett áll. A következő századokban – a török betörések, majd a reformáció miatt – a kolostor megszűnt, az épületek a pusztulás szélére kerültek. Az újjászületés a karizmatikus szerzetesnek, Kelemen Didáknak köszönhető, aki a környék szellemi központjává, az ellenreformáció szabolcsi centrumává tette a kolostort. A templomban ekkor a vidék nemesi családjai rendkívül gazdagon kidolgozott oltárokat állíttattak. Ezek közül is kitűnik a Krucsay-oltár, ami egy botrányos házassági pernek is emléket állít. Krucsay János, kisvárdai kuruc várkapitány, igen gazdag földesúr, a szatmári béke után fogságából szabadulva hírét vette, hogy felesége, Tolvay Borbála nem éppen házastársi hűségben várta férje szabadulását. A részletesen dokumentált perben több bűntársat is beidéztek, a feleség halálos ítéletét ki is mondták, azonban Krucsay ekkor megkegyelmezett feleségének – cserébe az asszony minden vagyonát férjére íratta, valamint vállalta, hogy ha még egyszer házasságtörésen érik, akkor már nem kerülheti el a hóhérpallost. A per után tizenhat évvel, 1727-ben Krucsaynak feltűnt, hogy fiatal titkára egyre ritkábban kíséri el hivatalos útjaira, különféle kifogásokkal mindig Kisvárdán marad. A gyanú beigazolódott, rajtakapta titkárát és feleségét, aki az írásba előre megadott halálos ítélet miatti félelmében a felvidéki Rád minorita kolostorába menekült. Krucsay emberei ekkor megbocsátást ígérve kicsalták Borbálát a kolostorból, majd perbe fogták, halálra ítélték és ki is végezték. Ezután újabb fordulat történt, ugyanis két hónap elteltével Krucsay János ismét megnősült: az akkor már ötvenes éveiben járó férfi a 23 éves Pogány Borbálát vezette oltárhoz. Ez a gyorsaság, a nagy korkülönbség, valamint a korábbi szerződés, ami Krucsayt még vagyonosabb emberré tette, azonnal szóbeszéd tárgya lett. Az eseményeket élénken követő közvélemény ítélete egyértelmű volt: ha a házastársi hűtlenség bűncselekmény, akkor bizony Krucsaynak is kijárt volna egy per. Az új házaspárt minden bizonnyal furdalta a lelkiismeret, ugyanis az ítélet után két évvel, 1729-ben új oltárt emeltettek, lőcsei mesterekkel. Az oltár már barokk stílusú, de részleteiben és főleg a hozzá kapcsolódó szenvedélyes és bűnbánó történet miatt még sok szempontból középkori mű. Színpadszerűen mutatja be Krisztus szenvedéstörténetét, az ítéletet, a kínzásokat, a keresztre feszítést, a sírbatételt és végül a feltámadást. A templomot 2011-ben újították fel, a munkák leglátványosabb eleme az oltárok restaurálása mellett a toronysisak rekonstrukciója volt, amivel visszaállt az épület középkori képe. Az egykori rendházat, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma működik, 2024-ben, teljes felújítás után nyitották újra.

Szöveg: Szende András