A köznyelvben nagytemplomnak nevezett, valóban székesegyház méretű épület jól mutatja az építtető veszprémi püspök, Padányi Biró Márton ellenreformátori ambícióit. A város akkori léptékét jóval meghaladó építkezés 1747-ban indult, de csak az időközben megalapított Szombathelyi Egyházmegye püspöke, Harrasi Herzan Ferenc szentelte fel a templomot 1803-ban. A kéttornyos, késő barokk épületet valószínűleg Tiethart József, a Padányi által sokat foglalkoztatott veszprémi építőmester tervezte. A lenyűgöző, ugyanakkor egyszerűen elegáns külső után a belépőt valósággal letaglózza a belső tér egységes, pasztellszínű kifestése, valamint a látszatarchitektúra felett látható jelenetsor. Padányi utóda, Koller Ignác bízta meg Johann Ignaz Cimbal bécsi festőt a freskók megalkotásával. A templom környezetrendezéssel egybekötött felújítását 2020-ban kezdték el a Modern Városok Program keretében. A belső tér restaurálására nem volt szükség, viszont a templom ekkor közadakozásból, hosszú évszázadok után, méltó orgonát kapott.

Szöveg: Szende András

Fotó: Gulyás Attila