Erdély egyik legértékesebb középkori műemléke, az egyhajós, négyzetes szentélyű épület a 13. század végén épülhetett, román stílusú nyugati kapuzattal és gótikus mérműves körablakkal. A hajó fölötti fa tetőszerkezet és a mestergerenda 1330-ból származhat, így Erdélyben ez a legidősebb fennmaradt tetőszerkezet. Közép-európai viszonylatban is kivételes, hogy egy faépítmény több mint hét évszázadon keresztül megőrizze eredeti formáját. A templom belső falain 14. századi falképek rejtőznek a meszelés alatt. A 20. század elején a gyülekezet le akarta bontani az épületet, szándékukról Kós Károlynak köszönhetően tettek le. A 2023-as felújítás mentette meg a mennyezetet és a faberendezéseket – például a gótikus papi széket és a karzatot.

Szöveg: Csepely-Sulyok Georgina