Dél-Erdélyben, a Kudzsiri-havasok lábánál fekszik a székely alapítású Szászsebes. A történeti városmag szélén, a városfal maradványainak tövében található a 13. században épült, gótikus stílusú ferences kolostor. A Szent Bertalan-templom a késő középkorban többször gazdát cserélt, néha a ferences, néha a domonkos rend birtokolta. A várost a törökök többször kifosztották, a lakosság 1542-ben áttért az evangélikus hitre, a templom innentől kétszáz évig használaton kívül volt, így állapota is egészen 1731-ig romlott, míg ismét a ferencesek birtokába nem került. A komplexumot Mária Terézia idején építették újjá barokk stílusban. Az 1848–49-es szabadságharc idején Szászsebes több ütközet színtere is volt, sőt 1849-ben a templomban vette át Bem József az első osztályú érdemrendet a város megvédése után. A kis ferences közösség az évek folyamán tovább csökkent, a második világháborút követően a szovjetek munkatáborba hurcolták a szerzetesek és a hívek nagy részét. A kolostorban az elmúlt években jelentős külső és belső felújítások is zajlottak. Ennek köszönhetően az itt élő alig egy tucat szerzetes ma is a városfal tövében húzódó kolostorkertben termeszt gyümölcsöket és zöldségeket, illetve láthatja el a katolikus hívek pasztorálását.

Szöveg: Varga Géza